Mostanra sikerült odáig eljutnom, itt a nagy noti leadás közepette, h a House után az egyik legnagyobb kedvencemről is komolyabban és részletesen írjak pár szót, mégpedig a friss évad várva várt nyitánya kapcsán. A szeptember 25.-én elrajtolt 9. évad elég sok új és igen érdekes kérdést hordozott magában a promók alapján. Megjelentek olyan részek a kirakósban, amelyekkel a mi kisvárosi hősünk szépen lassan azzá a hőssé válik, akit mindenki csak Supermanként ismer. Nah de most akkor térjünk rá konkrétan a 9. évad első részének, a Savior-nak a kritikájára és arra, h mit is várhatunk ettől az évadtól.
A House kritikához hasonlóan is először az eseményeken végigfutva fogom majd értékelni és elmondani, h mit is gondolok a nyitányról. Nah akkor vágjunk is bele. Az események elég durván értek véget a előző évad végén és sok minden megválaszolatlanul maradt. Azóta 3 hét telt el és gyökeresen megváltoztak bizonyos dolgok. A kezdő képsorok elég jól meglettek csinálva, amikor is a semmiből Lois és az ismeretlen krytoni fejvadász csaj megjelennek a metron, majd az (meglepő módon) kisiklik, amit persze csodával határos módon a mi Clarkunk megakadályoz. Elkapja a szerelvényt és biztonságban a földre helyezi. Itt látja meg újra Lois-t, ami olyan érzelmeket ébreszt fel benne, amiket eddig el tudod nyomni.
Főhősünk végre elkezdte az olyan nagyon régen halogatott tréningjét, amit apja Jor-El szánt neki, h megmentse az embereket. Ehhez megfelelő tudásanyagot biztosított számára. Eltökéltségét és akaratát abból a tragédiából meríti, h saját hibája miatt vesztette el egy nagyon fontos barátját, Jimmyt. Ez volt a fő motivációja abban, h változtasson és megakadályozza, h ez még egyszer megtörténjen. Azonban Lois újbóli felbukkanása lezáratlan érzelmi szálakat ébreszt fel Kal-El-ben, ami megzavarja a koncentrációjában. A bűntudat késztette arra is, h végre már, a legendás felszereléshez közelebb kerülve, felkerüljön a El ház címe, az S betű a mellkasára is, ezzel emlékeztetve magát arra, h neki egy más végzetet szánt a sors.
Eközben Metropolisban is lezajlott pár esemény. Oliver eltűnt és egyfajta önpusztító hadjáratba és önsanyargatásba menekült ugyancsak a lelkiismeret furdalástól vezérelve. Chloe magányosan és félelmekkel tele az Őrtoronyból próbálja megtalálni a 3 hete nyomtalanul eltűnt unokatesóját, Lois-t. Hirtelen indulnak el az események és utána egész jó ütemben követik egymást a dolgok. Chloe megtalálja végre Loist a kórházban. aki megszállottan csak arra tud gondolni. h a “red-blue blur” mentette meg és találkoznia kell vele a szokásos helyen. Ekkor meséli el Chloe Loisnak, h sok változás történt, amiről még nem tud, többek közt egy olyan hír, ami nagyon nagy súllyal bír (Jimmy halála). Kiderül, h a piros kék maszat már csak szimplán egy maszat és minden helyen ahol feltűnik, ugyanazt a jelet hagyja maga után.
Lois Chloe tiltása ellenére visszamegy a roncsokhoz, h az Őt üldöző fejvadász csaj kilétéről megtudjon vmit, vagy találjon vmi nyomot. Itt fut össze egy igen fontos új szereplővel, aki nem mást alakít, mint John Corbent, vagy ha esetleg a másik nevén jobban ismerős, a későbbi Metallo-t.
A háttérben is zajlanak az események a Luthor villában. Zod és a csapata egyre nyugtalanabb az őket sújtó helyzet kapcsán, mégpedig miért nincs meg az erejük, amit a nap sárga fénye kellene, h adjon nekik. Itt láthatjuk újra Tess-t is aki fogságban és elég zord körülmények között próbál túlélni. Egyre több alkalommal vonják kérdőre vezérüket a helyzetük miatt a katonák, majd végül fel is lázadnak ellene. Az egész csapat előtt kérdőre és felelősségre vonják amikor egy igen hatásos kis beszéd után újra csak térdre borul előtte mindenki és hűséges követője marad.
Lois nehezen, de mégis csak Oliver nyomára bukkan, ahol is megjelenik a fejvadász csaj és mint kiderül, valójában nem is Lois t akarja, hanem Clarkot. Lois csak az eszköz volt, h előcsalogassa. Clark ekkor elragadja az ismeretlent és a farm pajtájába suhan vele. Itt kiderül, h Loissal együtt a jövőből jött vissza, amit Jonathan órával be is bizonyít Clarknak. Ezután pedig kiderül, h Ő is kryptoni és az a feladata ,h megakadályozza Clarkot h elpusztítsa a földet. A csata elég jól meg lett konstruálva és remekül illik ebbe a részbe. A csatából a csaj kerül ki vesztesen, majd egy bocsánat kérés után Clark kezei közt leheli ki a lelkét.
Chloe még korábban Lois kórházi cuccai között megtalálja a Légiós időutazó gyűrűt, majd azzal a kéréssel fordul Clarkhoz, h menjen vissza az időben, h megmentse Jimmyt. Clark sajnos nem tudja teljesíteni a kérést, hiszen amikor utoljára megpróbált visszahozni vkit a halálból, az a saját apja életébe került. Ekkor Chloe igen súlyos dolgokat vág Clark fejéhez dühében. A záróképsorokban pedig Lois álmából láthatunk képeket, amik arra engednek következtetni, h mi történhetett vele a jövőben. Ugyanis magától semmilyen emléke nincs arról, h hol volt 3 héten keresztül.
Tehát körvonalakban ezek fértek bele az évadnyitányba. A junkie-n, lex által írt kritikában sok olyan dolgot találunk amiről én is hasonló képpen vélekedem. Például, h az évadra összedobott történet szál igen csak teljesnek és egésznek mondható. Ebből az első részben nagyon sok kérdésre rá is világítottak, felkeltve vele az érdeklődést. Reméljük a kibontás egyrészt meg is fog valósulni, másrészt pedig olyan formában fog majd mindez manifesztálódni, ami minden igényt kielégít. Nagyon tetszik, ahogy végre Clark elfogadta sorsát és rálépett arra az ösvényre, ami ahhoz a nagy hőssé váláshoz vezet akit senkinek sem kellene bemutatni. Elkezdte a tréninget, felvállalta a végzetét és eltökélten tart is afelé a cél felé, amit az apja kitűzött neki. Remélem ezek is szépen be lesznek építve majd a cselekményszálba. A megjelenő új karakterek meglepően jól teljesítenek. Mettalo megjelenése minden szempontból érdekes és ígéretes lehet majd, esetleges látványos összecsapások szempontjából. Sztem a színészi megvalósításra sem lehet panasz sem itt, sem pedig a fiatal Zod tábornok esetében. A furcsa akcentus kicsit engem zavar, de a figura hű ábrázolásához azért kell. A karakter remekül visszajön, főleg a “záróbeszéd” alkalmával érezhetjük már azt, h ez tényleg az a Zod, aki Kal-El egyik legvéresebb ellensége. Még ami fontos, h nagyon jó látni, h végre ott virít a S betű Clark mellkasán, mert így más azért sokkal jobban Superman-es az összkép leszámítva a színösszeállítást. Ez a fekete, neos , megtorlós hangulat nekem még mindig nem jön be annyira. Lehet, h most ez a trendi és azért van így vagy egyéb más oka van nem tudom.
Összességében nekem nagyon tetszett a kezdés. Sok-sok érdekes kérdést vetett fel, amit remélem ki is dolgoznak majd a hátralévő részekben és olyan évadot kapunk, amilyet ezek alapján várni lehet. Ami még nagyon fontos, h sajnos a pénteki, halálnapra való áthelyezés elég fájdalmasan érintette a nézettséget is, ami még komoly negatív befolyásoló tényező lehet a sorozat későbbi sorsát illetően. Nagyon remélem, h ez azért nem fog bekövetkezni, vagyis a sorozat nem lesz elkaszálva és méltóan tudjuk lezárni ezt a mára már legendás kis sorozatot. Ezekhez én már olyan sokat nem tudok hozzáfűzni, de lex kritikája a junkie-n ITT olvasható.
Why the world doesn't need "The Man of Steel" 
Nagyon jól sikerült a Sorozat az egyik legkedvencebb sorozatom és azt bár sajnálom,hogy Jonathan Kent kiszállt de nagyon király, lehetne vagy 20évad tudom ez rengeteg idő és munka de köszönöm a rendezőknek és a színészeknek ezt a kiváló sorozatot!!:)