“Az úr” 2009. esztendeje

Már régebb óta tervezgetem h írok egy monumentális összefoglalót amelyben úgy az egész elmúlt évet probálom majd felölelni és a blog egy éves szülinapja közeledtével is aktuális lenne a dolog. Mivel rengeteg minden történt előre is szólok h nagyon hosszu lesz, szal ne a felvezetésre menjen el a szó hanem kezdjünk is bele. Kicsit összeszedetlenek a gondolataim annak ellenére h sokat gondolkodtam rajta, szal bocsi ha kicsit csapkodó lesz az időrend és kimaradnak esetlegesen dolgok.

A mostani év azután h sikerült elég eredményes szorgalmi időszakot tudnom magam mögött, az egyetemista lét legundórítobb részével, a vizsgaidősuckal indult. Be kell valljam akkor még nagyon izgultam, nem tudtam semmit h milyen, paráztam  és nagyon sokat készültem minden vizsgámra. Ez igazából meg is mutatkozott az eredményeken hiszen elsőre sikeresen átmentem mindenből, amit nagy elégedettség követett. Ekkortájt voltak kisebb gondok az albérlettel, amit szerencsére Laci rugalmas hozzáállásának köszönhetően minden gond nélkül átvészeltem. Fura visszagondolni az azóta már elhagyott albérletre. Sok érdekes dolgot megértem abban a szobában és sztem azóta is az a szoba tartja a “legtöbb másnapos ébredések helyszíne” rekordot.

Rengeteg buli volt a vizsgaidősuck után, február végén életemben először jégkorcsolyáztam is amit nagyon élveztem. Ekkoriban rengeteget jártam el Zsoltiékkal, Rékáékkel  és Asztalosékkal a Kikötőbe és nagyon sok görbe estét csaptunk, amikből van amire emlékszünk és van amire már kevésbé :D. Lassan – de inkább hirtelen – az időjárás is átment  téliből tavasziba. A tavaszi szorgalmiidőszak tanulás tekintetében elég cudar félév volt, hiszen a tárgyak baromi nehezek voltak és az órákra ilyenkor a jó idő eljövetelével sokkal de sokkal nehezebb bejárni. Ez többnyire nem is nagyon sikerült mert mindenig volt hova menni és kivel eltölteni az időt.

Ezeknek lett az eredménye h egy új társasághoz kerültem akikből igazából, akkor még csak Zsoltit ismertem jobban, Tibit akkor még csak éppen-éppen, a többieket pedig max csak említésből. Itt indulhattak el vmikor a legendás kolitérre járások, az itt eltöltött délutánok esték, amik később mindenkinek maradandó élményeket adtak. Ami számomra új volt, az a rengeteg sörsátor amit a különböző egyetemi karok rendeztek és így igazából volt olyan időszak (kb egy bő hónap) h minden héten volt sörsátor és mi minden este ott voltunk és remekül éreztünk magunkat. Az társaság ekkor még kovácsolodott de mivel mindenki hamar egymásra hangolódott remekül kijöttünk és elvoltunk. Voltunk Bárány bulin is ami megint csak az első volt számomra, de egyáltalán nem bántam meg, sőt azóta ez döntően is formálja a zenei izlésemet. Emellet rengeteget jártunk a Sárkányban illetve a Tornádóba is, a megszokott Kikötő mellet. Elég sok és elég komoly emlékek és görbe esték kapcsolahatók ezekhez a helyekhez.

Ahogy közeledtünk a szorgalmiidőszak vége felé, rengeteg új dolog felmerült a nyárral kapcsolatban, hiszen ekkor volt esedékes az h a társaság egy része kiutazik Londonba szerencsét probálni. Ennek tudatában probáltuk élvezni minden még addig együtttölthető időt, hiszen tudtok h a nyárra szét fogunk széledni, és nem lesz meg az a fajta egész napos együttélés ami egy olyan 2- 2és fél hónap alatt kialakult. Így tartottunk egy nagyon emlékezetes bucsibulit, amit még kiegészített a kellemes hangulatú de annál nagyobb ürességel eltöltő kiköltözés. A vizsgaidősuck kezdete táján derült fény arra h apukámat sajnos elbocsájtották és én már akkor tudtam h ennek elég komoly következményei lesznek, amit sokan akkor még nem érettek. Ezek a dolgaim igazából a háttérben zajlottak és akkor még csak én éreztem a dolgok súlyát de mostanra már sajnos elég komoly látszata is van.

A tavaszi félévre – az igen sikeres téli után – a legjobb szó a katasztrofális. Nem egy tárgyat nem sikerült megszereznem ami a bevezetett kreditbüntetés fényében súlyos pénzösszegek befizetését és egy év csúszást is jelentett a tanulmányaimmal. Ennek az oka leginkább a prog1 nem teljesítése. Lezárult a vizsgaidősuck, a többiek elutaztak, mi meg itt maradtunk itthon, szanaszét szórva az országban. Probálkoztunk munkakereséssel aktívan, de sajnos semmi sem jött össze. Ez sokban befolyásolta a nyárra tervezett közös programokat is. Egyetlen reményként a Gólyatábor és a tréning álltak elöttünk mint komolyabb nyári kikapcsolodás. A nyáron, mivel nem sikerült Apunak új melot találni az itthoni dolgaink egy lejtön elindulva egyre csak romlottak, amik sajnos azóta sem álltak meg, de remélem és mostmár hiszem h az új év majd ezt is megjavítja.

Sajnos a munkakeresés nem csak nekünk hanem a londoniak egy részének sem sikerült a legjobban  így ők is idő elött hazajöttek. Hogy valamivel elteljen az idő a tréning és gólyatábor kezdetéig, talán a nyár egyik legjobb néhány napját töltötte együtt a nagy 4es amikor is Tibi Zsolti Viktor és jómagam először Viktoréknál töltöttünk egy estét majd a Vásárhelyiek otthonát szálltuk meg és ittunk meg összes sör-tömény készletet.Viktorék vendéglátása kifogástalan volt, azóta is visszasírom azt a nagyon finom vacsit és azt ahogy 4en ökörködve megtaláltuk a Kö-zségi fürdőt és másnap terrorizáltunk a Tiszaújvárosi strandot. Tibiéknél sem teltek eseménytelenül a napok. Voltunk állatkertben és daráltunk HIMYM-et sörrel és jégerrel kisérve a pincében. Istenkirály volt. Kellet is a bemelegítés a GT Trégningre amire, sajnos Zsolti nélkül indultunk, de idén nincs az az isten h kimaradjon. Megyünk mind a 4en. A tréning a vártnak megfelelően hatalmas buli volt. Rengeteget ittunk, felhőtlenül éreztük magunkat és felszabadultam élveztük amit a helyzet adott nekünk. Kajakoztunk a Tiszán, amit megint csak életemben először csináltam 🙂 (de kifejezetten jól és meg is kedveltem, remek erősítő edzés lenne ha rendszeresen lehetne csinálni).

Egy mérföldkő azért jutott a nyárra abban a tekintetben h betöltöttem a 20. életévem ami olyan emlékezetesre sikeredett amilyenre egyáltalán nem vártam. Talán életemben ekkor vezettek meg a legjobban, hiszen a többiek minden szervezést az orrom elött csináltak, aztán elszolások sora után sem nyanakodtam egy hangyányit sem. Ebben is rejlett talán az egész meglepetés ereje és varázsa. A szülinapom alkalmából ellátogattunk az öreg Bárány 19-ei Bázisos bulijára ami kis döcögés után remekbe szabottra sikeredett. Ez a pár nap, az ajándékom meg mindemi amit itt kaptam az egy örök emlék marad. Életem legjobb szülinapja.

Ezek után egy kis szünet következett a nagyon várt 09-es DE – IK Gólyatáborig. Ez minden szempontból a nyár legmeghatározobb és legjobban várt eseménye volt. Mindenki nagy reményeket fűzött hozzá és ezzel én sem voltam másképp. Ahogy Viktor sem, most én sem fogom leirni megint mik történtek hiszen sokkal összeszedettebben, napi bontásban már leírtam az eseményeket. Több meghatározó dolog is köthető ezen eseményhez, amelyek közül van ami pozitív és van ami negatív. A rosszal kezdve Apa nagyon rossz állapotba került ekkor a cukra és a lába miatt, amiből mostanra már szerencsére teljesen felépült. A másik és egyben talán az egész évem legnagyobb pozitívuma h megismertem egy lányt, akit azota is nagyon nagyon szeretek. A hozzám közeliek tudják h Nikiről van szó, akivel már lassan majdnem 4. hónapja vagyunk együtt. Nem gondoltam volna h a gólyatáborban fogok rá akadni arra a lányra akire már ekkor oly régen vártam. Hiszen az ezt megelöző időszakban a magánéletem nem nagyon volt aktív. Itt a részletekbe nem megyek bele mert másokra ez nem tartozik.

A GT végetértével szinte egy új emberként jöttem haza. Az eddigiekben az alaphangulatom sokszor nem éppen a vidám jelző jellemezte legjobban, de ekkortájt az otthoni problémákat leszámitva minden rendben volt, jól éreztem magam, önbizalom terén sem akadtak gondok és úgy egyszerűen jó volt minden. Ezzel a hangulattal és hozzáállással estünk neki a 3. félévnek az egyetemen, amire leginkább a pótlások lemaradása a jellemző. Sajnos a nagy 8as társaság háza táján beálltak bizonyos negatív változások amiről nem feltétlen tehetünk. Én még a nyár folyamán odaköltöztem Tibihez és Zsoltihoz ahol sztem az egyetemi éveimet nyugodt szívvel le is huzom. Szeretek velük lakni, nagyon jó barátok és már igazából el sem tudnám képzelni a napjaim máshol mint a Görgey 20 7/56 ban:) . A lányok közül csak Nóri kapott kolit, de Ő is csak a Campusba, ami eléggé elszigetelté tette. Viktor bekerült a koliba, a lányok pedig kikerültek Rékához. Így szétszakadtunk kicsit. Ez rá is nyomta a bélyegét a közös programokra. Ezen felül most mindenki kicsit jobban, többet törödött az egyetemmel, vagy éppen mással így a bulik és az kikötős tornádos esték száma nagyban csökkent. Az itthoni helyzetünk – sajnos,  ahogy irtam – a lejtön elindulva nem igazán állt meg, sőt csak tovább romlott. Ez engem komolyabb anyagi források nélkül eléggé elszigetelté tett. A sok gond pedig “antiszoccá” is. Niki tartotta bennem a lelket, Ő aranyozta be a napjaim és sok olyan szeretetet és törödést adott nekem amik döntő szereppel bírtak abban h valamilyen szinten egyensúlyban maradjak. Nagyon szeretem Őt és Ő is engem, igaz h sokszor össze tudunk kapni butaságokon, de ettől függetlenül mindenketten nagyon ragaszkodunk a másikhoz. Fontos és szerves részét képezi az életemnek és ennek mérhetetlenül örülök, hisz végre megvan az is, amire olyan sokáig vágytam, A lány akit szerethetek :).

A tanulás is előtérbe kellet h kerüljön – persze a sok minden mellet –  hiszen megint elidnult a szorgalmidőszak. Elég kevés tárgyam volt a csúszások miatt, így az órákra járást nem vittem igazán túlzásba. Szerencsére mostanra minden tárgyból az aláírás le lett tudba kivéve a logikát ami sajnos 2jára sem lett meg. Majd jövőre vagy talán tavasszal. Ezek mellet ami szinte hétről hétre, heti 2 alkalommal 2 órára lekötött az a gólyabálos táncpróba volt. Ez a tánc dolog számomra teljesen fura volt, írtam már nem tudok jól táncolni és nem rajongok a nyilvános fellépést, de szerettem volna a szívem hölgyét abban a gyönyörű fehér ruhában egy szép tánc erelyéig a karjaimban tartani (persze utánna és előtte is :)). A gólyabál is kapott postot, és jelszavas is lett azok okok miatt amiket ott leírtam. Alakulhatott volna máshogy, sőt máshogy kellet volna alakulnia. Haladván az év vége és a vizsgaidősuck kezdete felé, az idegeskedés az időhiány és sok tanulás meg rohanás lett a jellemző napjainkra.

Ahogy közeledett a karácsony a banda kitalálta h csináljunk egy ilyen karácsonyi vacsorát és mindenki egy nevet huzva lepje meg az adott illetöt, persze mindent titokban, az h ez hogyan sikerült még majd ezután kerül részletezésre (holnap este talán megírom vagy még ma). A lényeg h ezzel zártuk le sztem a közös évünket Debrecenben. Részemről sajnos biztosan hiszen a helyzet itthon nem javul és ez nem teszi lehetővé számomra h együtt szilveszterezzek Nikivel vagy a  többiekkel. Így ezen helyzetben talán életem – köritését és hangulatát tekintve – az egyik legrosszabb karácsonya zajlik. Annak probálok most örülni és erőt meríteni belőle h itt van nekem az én Picúrkám és a barátaim akikra számíthatok, h egy hasonlóan jó és élvezetes évet hozzunk össze. Jövő ilyenkorra olyan dolgokról AKAROK majd írni, h többynire minden amit elterveztem vagy kigondoltam megvalosult elfogadható hibaszázalékkal.

Az év hátralévő napjai még a család egy részével karácsonyozás és Niki rokonainál egy kis szülinapi karácsonyi délután, egyébiránt tanulás a vizsgákra. Az idei szilveszter akármennyire is fáj, de ki fog maradni.

Így asszem végére is értem mindennek, sztem sok dolog kimaradt amit szeretném ha itt is kommentekben felvillantanátok nekem. Hosszú év volt a maga szépségeivel és csúfságaival, de talán összeségében még mindig azt mondhatom h jó volt a karasztrófális családi állapotok ellenére, hiszen az év első fele mindent vitt a nyárral kiegészítve.

ha esetleg nem lenne egyértelmű az úrral magamra célzok, azért kisbetű és azért van ” “-ben, csak a félreértések elkerülése végett.
Advertisements

6 Responses to ““Az úr” 2009. esztendeje”


  1. 1 Sir Alex december 24, 2009 - 10:38 du.

    Fel a fejjel és most már csak jobb jöhet! 🙂 Elégedettlen sem lehetsz, mert van egy nő, akit szeretsz és viszont szeret. Tényleg gyorsan és zökkenőmentesen beilleszkedtél egy jó baráti társaságban, ami szerintem (és ahogy te is írtad) sokat hozzátett eddig is a hangulatodhoz és a lelki állapotodhoz, és ez ezek után sem fog változni.

    Fura, am h a te leírásod majdnem annyi élményt hozott elő belőlem, mint a sajátod.

    (még maradt egy pár hiba olyan 5-10 😉 , pl az elején a “bocsi” 😀 )

    • 2 lipzol december 24, 2009 - 10:45 du.

      Ez egy most egy olyan komment volt amiben most abszolut nem érdekel h a hibákra is felhivtada a figyelmem 🙂 (attól persze majd kijaivtom) de örülök akkor h viszonylag sikerült jól összeszedni és ilyen érzéseket hozott elő 🙂 Köszönök szépen minden kedves szót és most még a “kötekedést” is 🙂

  2. 3 Itlosz december 24, 2009 - 11:02 du.

    Mostanában mindenre csak annyit tudok írni, hogy jó lett…és hát ez is…emlékek emlékek emlékek…


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s




Népszerű bejegyzések

Kategóriák

Top Clicks

  • Egyik sem

Kövess nyomon Twitteren

Hiba: a Twitter nem válaszol. Kérlek várj néhány másodpercet, mielőtt frissítenéd az oldalt.

Naptár

2009. december
h k s c p s v
« nov   jan »
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Látogatottság

  • 55,837 látogató

%d blogger ezt kedveli: