Rendhagyó hétkezdés

A hét kezdés általában mindig elég erősre szokott sikeredni és ez a fajta lendület szokott jellemzően megmaradni az egész hét végére. Most így a 3. hetet már kicsit kisebb hevülettel kezdtük el, mert azért ezt a tempót nem tudjuk sokáig hosszú távon fenntartani. A hétfői nap elég későn ért véget és ezzel párhuzamban elég korán is kezdődött. Úgy volt, h elmegyünk a Melo-Diákba és elintézzük végre már a regem és akkor a meló, amit Marcival és Gyulával beszéltük meglegyen. Ezért hát tesire sem mentem be, mint utólag kiderült, tök feleslegesen.Ugyanis nem mentünk el, igazából nem is tudom miért.  Talán Viktor is elment számvitelre, mi meg Tibivel az Ő reagálására vártunk. Végülis annyira nem volt baj, mert legalább tudtunk még kicsit lustálkodni. Ezután mivel nem volt 4-ig semmi dolgom sem, átjött Niki és vele töltöttem a délutánt. Sajnos amikor idő volt nekem el kellet menni órára, Niki addig pedig hazament, h kicsit a tesózzon. Az órán eléggé sikerült számot adnunk arról “Mardell”-nek, h mennyire nem tudunk semmit sem a tavalyi anyagból, h Ő erre kedélyesen és mosolyogva közölte, h akkor a jövőhéten egy kis dolgozatban számot kellene adni a füzetbe lediktált dolgokról. Meg emellé még egy rakás házit is adott. Nem tudom fogok e vele foglalkozni de azért csak kellene.

Ezután indultam volna éppen Bekkához egy kellemes teázásra, amire még tegnap délután invitált meg , amikor is csörög a telefonom. Tibi kicsit izgatottam megkérdezi, h mégis merre vagyok, mert volna egy kóbor vízipipájuk és 2 adag almás dohány, amit el kellene szívni 😀 :D. Tibi gondolatot olvasol 😀 😀 azonnal a koli tér felé vettem az utam, ahol már a srácok ledobták magukat a szokásos padunkra. Szépen elkezdtük összerakni a pipát és közben pedig kajtattuk Tesót, h mikor jön akkor mert ugye nála van a dohány. Aztán szépen befutott, közben ugye rengeteg ismerössel futottunk össze és a szokásos és állandó koliteres hangulat uralkodott el. Aztán szépen begyujtottuk a szenet Tibivel és szépen el is kezdtünk pöfékelni. Az első kér  eleje volt főleg az ami még kicsit nem volt tetszetős, de a 2. körben már olyan ize, aromája és erelye volt a cuccnak h öröm volt “okádni” a füstöt. Ahogy üldögéltünk ugye a padon mindig rengeteg ismeröst látunk és igy esett meg az is h Annácska és éppen ahogy hazafele tartott az 1es koliba, csatlakozott hozzánk pár szó erejéig. Örülök h láttam, mert mióta szakot váltott még annyira sem ér rá mint annak elötte. Így elég keveset találkozunk. A pipázás vége felé mér Tibivel marha éhesek voltunk mert sem Ő sem én nem mentünk haza h együnk, így közös erővel arra döntöttünk h a Speedyben betoltunk egy gyros tálat. Szeretek itt enni gyrost mert sztem finom, nekem legalább is izlik. Annak érdekében h tekintélyes adagot kapjunk egy kis borravalóval megtámogattuk a nőt aki kiszolgált minket. Meg is lett az eredménye, ugy megpakolták hússal a tálat h már potyogott le róla. Még utolag mondta is, h sajnálja de már többet tényleg nem tudott rá tenni mert nem fért el. Nem is volt baj, igaz h Tibivel kb 3 perc alatt max ugy elpusztítottuk mintha sosem lett volna :D. Egy pillanatra gondolkodóba estünk h nyomni kéne még 1 kört, de aztán a pénztárcánk vastagságának megörzése érdekében erről letettünk.

Közben megjött Niki is és összeszedve magamat és minden lelkierőmet a csajokkal a főépület felé vettük az utunkat ahol is a gólyabálos tánc megbeszélése volt esedékes. Nem nagyon vagyok az a nagy táncos és nem is szeretek ilyen féle táncokat járni, főleg nem ennyi ember elött és ilyen ruhában. Feszélyezve érzem magam, de ennek ellenére sem mondhattam nemet Nikinek amikor feljött szóból az h táncolni szeretne a gólyabálon. A tánc amit majd a heti 2szeri 2 órás alkalmakkal el kell sajátítani az a bécsi keringő lesz, ami azért annyira nem nehéz, csak azért én mégis tartok tőle, ismerve saját táncos képességeimet. Szerencsére ez a kis megbeszélés nem volt túl hosszú, csak pár fontos infó és a probák időpontjának az egyeztetése történt meg, majd szélnek lettünk eresztve. Ezután a csapatról Viktor levállt, aki Tesoékkal tartott a Nagyerdőbe bográcsolni (mint utólag mesélte mind kaja mind a hangulat nagyon ott volt), mi peidg hazafelé vettük az irányt vmi nyugis és kellemes elfoglaltság keresére végett. Nem is nagyon csináltunk itthon semmit, Tibi és Bea filmezésre adták a fejüket mi pedig (Niki Zsolti és Én) egy kis beszélgetéssel töltöttük el az időt.

Majd amikor már lassan közeledett az utolsó busz indulása lementünk szépen a buszmegbe. A mai este azért indultunk ilyen korán haza h majd a köv este könnyebben bírjuk majd a késő éjszakába nyúló kocsmaturát, és a szállásba esetleg beleszólo tényezők is mellénk álljanak. Így már 23 körül úgy érkeztem haza az utsó 32essel h Niki otthon várta h jöjjek msn-re. Egy gyors zuhany és még kis blogolás után én is ágyba bujtam és már nagyon vártam a következő estét.